MEDDŐSÉG KEZELÉSE
Laboratóriumi módszerek
Minden asszisztált reprodukciós klinika szíve a laboratórium, hiszen éppen ez játszik kulcsszerepet a kezelés sikerességében. Éppen ezért a GYNCARE-nél nemcsak arra ügyelünk, hogy a legmodernebb műszeres felszerelés álljon rendelkezésünkre, hanem embriológusaink és andrológiai laboránsaink rendszeres képzésére és munkájuk magas minőségére is.
Bár a laboratóriumi módszerek nem téríthetők az egészségbiztosításból (kivéve az ICSI hozzájárulást az UNION biztosítottjai számára), alkalmazásuk jelentősen növelheti a sikeres kezelés esélyét. Az egyes módszerek alkalmazásáról konzultálhat embriológusainkkal, akik az embriológiai konzultáció keretében automatikusan javasolják a legmegfelelőbbeket, figyelembe véve az Ön eredményeit és diagnózisát.
Spermaszeparációs módszerek
Az érett spermiumok csak néhány napig élnek. Életciklusuk végén megnő a DNS-károsodások előfordulása, ami a minta körülbelül 15 %-át teszi ki. Még a sérült DNS-ű vagy egyéb rendellenességű spermiumok magasabb aránya esetén is lehetséges az ilyen sérült spermiumok szétválasztása az alábbi szeparációs módszerek egyikével:
A mágnesesen aktivált szeparáció lehetővé teszi a DNS fragmentáció (károsodás) magas százalékával rendelkező spermiumok kiszűrését a férfi ejakulátumából. Az ilyen spermiumok megváltozott sejtmembránnal rendelkeznek, amely képes specifikus nanorészecskéket megkötni. Ezek a részecskék ezután a mágneses mezőben a hozzájuk kötött spermiumokkal együtt megkötődnek, míg a sérült DNS nélküli spermiumok áthaladnak a mágneses szűrőn. Az IMSI-től és PICSI-től eltérően az így szeparált spermiumok inszemináció (IUI) során is felhasználhatók.
Ez egy olyan módszer, amely a spermiumok természetes kiválasztási mechanizmusát utánozza. Ennél a módszernél a spermiumoknak speciális csatornákon kell átúszniuk, amelyek kiszűrik a morfológiai rendellenességekkel és a DNS fragmentáció okozta sejtmembrán-változásokkal rendelkezőket. Ennek köszönhetően ezen a szűrőmódszeren csak az optimális mozgású és jó megtermékenyítő képességű spermiumok jutnak át. Ez a módszer jelentősen növeli a terhesség sikerességét, csökkenti a vetélés kockázatát, és alkalmas IVF, ICSI és IUI esetén is. Fagyasztott minták esetén azonban nem alkalmazható.
Polarizációs mikroszkópia – Oosight spindle view
A petesejt érettségét két fontos petesejt-struktúra alapján határozzák meg: a poláris test és az osztódási orsó. Egy petesejtről egyértelműen kijelenthetjük, hogy érett, ha mindkét struktúra megtalálható benne. A poláris test egy kis gömböcske, amely az érett petesejtnél jól elkülönül a petesejt többi részétől. Jelenlétét hagyományos mikroszkóp alatt is ellenőrizhetjük, és korábban alakul ki, mint az osztódási orsó. Ennek olyan finom szerkezete van, hogy hagyományos mikroszkóp alatt egyáltalán nem látható.
A polarizációs mikroszkópia képes feltárni a petesejt finom részleteit és struktúráit, beleértve az osztódási orsót is. Ez azt jelenti, hogy az embriológusok pontosabban meghatározhatják, mely petesejtek érettek, és melyeket kell még inkubátorban érlelni. Ennek köszönhetően pontosan időzíthetjük a petesejtek ICSI módszerrel történő megtermékenyítését, és ezzel növelhetjük a sikeres megtermékenyítés és fejlődés esélyeit.
Ezt a módszert a következő pácienseknek ajánljuk:
- 37 éves kor felett
- alacsony petesejt hozam esetén
- akiknek az előző IVF ciklusban nem megfelelő embriófejlődés volt tapasztalható a normális spermiogram paraméterek ellenére
Ajánljuk továbbá a következő esetekben:
- Nagyobb számú éretlen petesejt nyerése esetén
- olyan petesejtek esetén, amelyek nem rendelkeznek optimális mikroszkópos képpel
- Fagyasztott petesejtek felhasználása
- Az előző IVF-ICSI ciklusban alacsony megtermékenyített petesejt arány esetén
ICSI (intracitoplazmatikus spermium injekció)
Ennek a mikromanipulációs módszernek az elve az érett petesejt megtermékenyítése egy vékony tű segítségével, a spermium közvetlenül a petesejtbe juttatásával. A spermiumot alakja és mozgékonysága alapján választják ki, vagy ICSI előtt kiegészíthető a PICSI, IMSI, esetleg MSS vagy MACS módszerek valamelyikével. Ez a módszer csak in vitro megtermékenyítés (IVF) esetén alkalmazható, és kiküszöböli a férfi meddőségi faktort, különösen az alacsony spermiummozgékonyságot és -koncentrációt (számot). Az ICSI jelentősen növeli a petesejtek lehető legnagyobb számának megtermékenyítési esélyeit, a megtermékenyítés sikeressége akár 80 % körül mozog.
Ezt a módszert különösen a következő pároknak ajánljuk:
- Spermiogram rendellenességek (rossz eredmények) esetén
- Előző IVF kezelés sikertelensége esetén
- Ha a mintavétel során alacsonyabb számú petesejtet nyertek
- Fagyasztott spermiumok felhasználása esetén
- Donorsejtek felhasználása esetén
- Ha embriók genetikai vizsgálata tervezett
Ez a módszer azt a tényt használja ki, hogy csak az érett spermium rendelkezik a felszínén hialuronsav-kötőhelyekkel, amely a petesejt burkának része. Ennél a módszernél a spermiumokat hialuronánt tartalmazó környezetbe helyezik. Az érett és egészséges spermiumok felszínén olyan receptorok találhatók, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy ehhez a hialuronánhoz kötődjenek, ami lehetővé teszi kiválasztásukat és felhasználásukat a petesejt ICSI módszerrel történő későbbi megtermékenyítéséhez. A módszer a következő pácienseknek ajánlott:
- patológiás spermiogram paraméterekkel (azonban technikailag nem kivitelezhető nagyon alacsony spermiummozgékonyság esetén az ejakulátumban)
- az előző IVF ciklusokban tapasztalt romlott embriófejlődés esetén
- a partner magasabb életkora esetén
A morfológiailag szelektált spermium intracitoplazmatikus injekciója a spermium maximális mikroszkópos nagyításán alapul, aminek köszönhetően az embriológus a spermiumok alakjának minimális hibáit is értékelni tudja. Ezt a módszert nem lehet alkalmazni nagyon alacsony spermiumszám esetén az ejakulátumban.
Ez egy speciális médium (oldat), amelyet az élő spermiumok és az élettelenek megkülönböztetésére terveztek. Leggyakrabban sebészeti mintavétellel nyert spermiumok – MESA/TESE – esetén, de nekrotikus spermiumleletek esetén is alkalmazzák. Összetétele rövid időre felgyorsítja az egyébként mozdulatlan vagy csak nagyon lassan mozgó spermiumokat. Mozgásba hozásuk lehetővé teszi az embriológus számára, hogy elkerülje az egészséges spermiumok figyelmen kívül hagyását, amelyek mozdulatlanságuk miatt első pillantásra halottnak tűnhetnek. Ezeket az élő és életképes spermiumokat, amelyeknél fennáll az esély, hogy megőrizték a petesejt megtermékenyítésére való képességüket, ezután az ICSI módszerrel történő megtermékenyítéshez használják fel.
Amikor a petesejt találkozik a spermiummal, beindul az úgynevezett petesejt (oocita) aktiváció, amellyel megkezdődik a megtermékenyítés és az embriófejlődés folyamata. Ezt az aktivációt a spermiumok olyan faktorai okozzák, amelyek a petesejtben megnövekedett kalciumtermeléshez vezetnek. Ha a spermium nem rendelkezik ezekkel a faktorokkal, vagy a petesejt nem reagál rájuk megfelelően, az aktivációs folyamat elmaradhat, és a megtermékenyítés sikertelen lehet. Az asszisztált aktiváció úgynevezett kalcium-ionofórt használ, amelynek oldatába az ICSI után megtermékenyített petesejtet körülbelül 15 percre helyezik. Ezt követően megtisztítják és inkubátorba helyezik tenyésztésre. Az asszisztált oocita aktiváció különösen akkor javasolt, ha az előző ciklusban az ICSI módszerrel történő megtermékenyítés sikertelen volt, vagy ha a spermiumokat mikrosebészeti mintavétellel (MESA/TESE) nyerték here szövetből.
Embriótenyésztés
Spontán terhesség esetén a petesejt megtermékenyítésétől az embrió méhbe való beágyazódásáig körülbelül 5-6 nap telik el. Ez idő alatt a sejtek osztódásával az embrió blasztociszta stádiumba jut, és csak ennek elérése után hagyja el a petesejt burkát, hogy beágyazódjon. Néhány embrió fejlődése azonban ez idő alatt különböző okokból – leggyakrabban genetikai okokból – megáll. Ilyen esetben az embrió nem ágyazódik be, és spontán vetélés következik be, amely megkülönböztethetetlen a szokásos menstruációtól.
Asszisztált reprodukció (IVF) esetén a petesejtet az embriológiai laboratóriumban termékenyítik meg. Sikeres megtermékenyítés esetén az embriológusok a következő három napban figyelik az embrió sejtosztódását. A harmadik napon az embriót beültetik a méhbe (embriótranszfer). Ekkor azonban még nem biztos, hogy az embrió fejlődése nem áll meg, és hogy az embrió eléri-e a blasztociszta stádiumot, miközben az osztódás leállása leggyakrabban a 3. és a 4. fejlődési nap között történik. Az egészségbiztosítók sajnos csak 3 napos tenyésztést finanszíroznak az IVF ciklus keretében. A páciensek azonban választhatják a meghosszabbított tenyésztés lehetőségét.
Az embriótenyésztés speciális inkubátorban történik, amely optimális atmoszférát biztosít az embriók megfelelő osztódásához. Ez az inkubátor több kamrával rendelkezik, amelyek mindegyike több részre van osztva. Minden részben egy páciens embriói tárolhatók. Amikor az embriológus ellenőrzi valamelyik páciens embrióinak fejlődését, ki kell nyitnia az inkubátor kamráját. Minden ilyen nyitáskor az optimális atmoszféra rövid időre megzavarodik a kamra mind a négy részében lévő embriók számára.
Az egyedi embriótenyésztés során minden páciensnek saját embriói számára áll rendelkezésre egy inkubátor kamra. Ez biztosítja az állandó atmoszférát az inkubátorban, ami javítja a korai embriófejlődést, és ezzel növeli az embriók méhbe való beágyazódásának és további fejlődésének esélyeit.
A meghosszabbított tenyésztés keretében az embrió az ötödik, esetleg a hatodik napig követhető. Ennek köszönhetően csak olyan embriókat tudunk transzferálni, amelyek elérték a blasztociszta stádiumot, és ezzel jelentősen növeljük annak esélyét, hogy a kezelési ciklus sikeres lesz és terhességhez vezet. A meghosszabbított tenyésztést standard módon alkalmazzák, és erősen ajánlott a fennmaradó embriók fagyasztása (vitrifikációja) esetén is, mivel csak a blasztociszta stádiumot elért embriókat fagyasztják le. Ezek egyúttal jobban tűrik a fagyasztást és a későbbi felolvasztást.
A meghosszabbított tenyésztés során az embriók fejlődését manuálisan követik – kivéve az inkubátorból és mikroszkóp alá helyezve. Ez a tenyésztés minden napján megtörténik. Az EmbryoScope+ time-lapse inkubátor használatának köszönhetően az embriók fejlődését a teljes tenyésztési időszak alatt folyamatosan és sokkal részletesebben tudjuk követni. Ezt egy beépített kamera teszi lehetővé, amely minden egyes embriót külön-külön, rendszeres, néhány perces időközönként rögzít. Az embriókat eközben egyedileg, saját kamrájukban tenyésztik és figyelik. Ennek köszönhetően nem kell elhagyniuk az inkubátor környezetét, ami segít fenntartani az optimális feltételeket fejlődésükhöz. Az eredmény egy time-lapse videó, amelynek segítségével az embriológus elemezheti a fejlődés menetét, és sikeresen feltárhatja az esetleges osztódási anomáliákat. Ennek köszönhetően az embriótranszferhez vagy fagyasztáshoz a legmegfelelőbb, legmagasabb implantációs potenciállal rendelkező embriókat lehet kiválasztani, ami segít növelni a sikeres ciklus valószínűségét.
A time-lapse monitoring alkalmazása különösen a következő pároknak ajánlott:
- akik ismétlődő implantációs kudarcot tapasztaltak
- akik érdeklődnek az embriók genetikai vizsgálata iránt
- ahol a nő 35 év feletti
- ahol súlyos andrológiai faktor áll fenn
- magasabb petesejt- és embrióhozam esetén lehetővé teszi a transzferhez legmegfelelőbbek jobb kiválasztását
Asszisztált zonális hatching és lézerrel asszisztált zona pellucida vékonyítás
Az embrió egy bizonyos méretig egy szilárd burok (zona pellucida) alatt védve fejlődik. Ez a burok a megtermékenyítés utáni 5-7. napon az embrió növekedése miatt megreped, ami lehetővé teszi az embriósejtek méhnyálkahártyához való tapadását – az úgynevezett beágyazódást. Bizonyos esetekben a burok túl szilárd, ami megakadályozza a repedést, és az embrió így nem tudja elhagyni és beágyazódni, ami megakadályozza a terhességet. Az ilyen burok általában valamivel vastagabb, aminek köszönhetően az embriológusok jelezni tudják az asszisztált hatching vagy vékonyítás szükségességét, de megelőző jelleggel is elvégezhetők.
Ennek az eljárásnak a lényege a burok speciális lézerrel történő megsértése és egy kis nyílás létrehozása közvetlenül az embrió méhbe történő beültetése előtt.
Ebben az esetben a zona pellucida lézersugárral csak elvékonyodik, hogy az embrió könnyebben elhagyhassa azt.
Mindkét beavatkozás biztonságos, és nem veszélyezteti az embrió további fejlődését. A megelőző AZH vagy LAZT megfontolása különösen ajánlott:
- idősebb nők számára, akiknek petesejtjei vastagabb burokkal rendelkeznek
- ismétlődő implantációs kudarc esetén
- fagyasztott embriók felhasználása esetén
A LAZT módszer alkalmazása alacsonyabb minőségű embriók vagy meghosszabbított tenyésztés nélküli embriók esetén is javasolt.
EmbyoGlue
Az embrió méhbe történő beültetése (embriótranszfer) és annak későbbi sikeres beágyazódása a méhnyálkahártyába az IVF módszerekkel történő meddőségi kezelés egyik legfontosabb lépése. Az EmbryoGlue egy speciálisan embriótranszferre kifejlesztett tenyésztő médium (oldat), amely bizonyos anyagok (hialuronán és rekombináns humán albumin) magas koncentrációját tartalmazza, amelyek segítenek utánozni a méhben uralkodó körülményeket és növelik az embrió tapadását a méhnyálkahártyához. Ennek köszönhetően bizonyítottan növeli a sikeres terhesség esélyeit, amit egy nemzetközi tanulmány is alátámaszt, amely szerint a klinikai terhességi arány 41 %-ról 49 %-ra nőtt az EmbryoGlue használatával, szemben a hagyományos tenyésztő médiummal (Bontekoe et al. Adherence compounds in embryo transfer media for assisted reproductive technologies (Review). The Cochrane Collaboration 2014).
Árlista
Kezelési lehetőségek
Ezen módszerek mindegyike alkalmazható az IVF módszerekkel történő meddőségi kezelésben és a donorsejtek felhasználásával történő kezelésben. A spermium szeparációs módszerek intrauterin inszemináció esetén is alkalmazhatók, az EmbryoGlue pedig donor embrióval történő kezelésben.


